Célom egy olyan képszerű tárgyakkal, felfüggesztett objektekkel határolt és különböző zajokkal, hangokkal átszőtt érzeti és gondolati tér létrehozása volt, ahol az agresszió különböző fokai és típusai, a kisajátítás, egyfajta fenyegető, de még inkább diszkomfort kéretlen jelenlét válnak érzékelhetővé. A képszerű tárgyakon agresszív, ütések, roncsolások, szakítások, vágások nyomai láthatóak, amik a nézőt a beleélés élményére késztethetik, hogy a brutalitást fájdalomként élhessék meg. A felfüggesztett objektek mint idegen testek kisajátítják a tér egy részét maguknak. Egyszerre kihűlt, dermedt, mégis fenyegetőek. A levegőben fölöttünk lebegve nyomasztanak a látszólagos tömegükből eredő zsigeri érzettel. Ezek a testek biomorf alakok. Szörnyek.  A hangoknak már a puszta jelenléte is agresszív. Míg egy pusztán vizuális alkotástól elég elfordulni, hogy ne érzékeljük, addig a leglágyabb hangokat is sokkal nehezebb kikerülni, hiszen akkor is halljuk, ha nem akarjuk. A folyamatosan változó hanghullámok, hol nagyon ritkásan szólalnak meg, vagy éppen csak hallható hangerővel, hol intenzívebb ritmusban, besűrűsödött masszaként keltenek fenyegető hatást. Az, hogy mikor, hogyan alakul, kiszámíthatatlan. De nincs tökéletes összjáték, az egyértelmű fenyegetésnél zavarba ejtőbb, disszonánsabb hatást kelt, hogy ezek az egymástól részben független  elemek, hol konvergálnak, hol széttartanak, megfoghatatlan kényelmetlenség érzetet keltve. Mint köröm alá fúródott szálka.

Az installáció hangtechnikáját, az M-Audio BX6 Carbon típusú stúdiómonitorokat a Páko Kft. biztosítot

Tanszék: Festő
Témavezető: Bukta Imre, Kiss Péter
Diploma típusa: Installáció